Motoroptimalizálás

Mi a különbség a sokat hallott chiptuning és a mostanában egyre többet említett motoroptimalizálás között, amit még sok tuningos is félreértelmez?

Sokan egyenlőség vonalat húznak a két fogalom között, ez nem egészen helyes! Miben hasonlóak?

Mindkettőnél szoftveres módosítással érünk el jobb teljesítményt, esetleg kevesebb fogyasztást a beállítástól függően. A sorrend bizonyos technikai lépésekben megegyezik a motoroptimalizálás és a chiptuning között pl. szoftver kiolvasása, átdolgozása (természetesen az átdolgozás milyenségében már van különbség) és visszatöltése a motorvezérlő számítógépbe. Mindkettőnél több paraméter kerül módosításra a szoftverben, a támasztott elvárásoknak, a tűréshatároknak és lehetőségeknek megfelelően. Ezáltal jobb menet dinamikát, jobb vezetési élményt nyújtva.

Lényegében a motoroptimalizálást nevezhetjük egy finomra hangolt chip tuningnak. Az optimalizálás egyik legfontosabb mérő műszere a DYNO teljesítménymérő fékpad. Sokan erről megfeledkeznek, amikor az optimalizálás szót említik!

Ha nincs teljesítménymérő fékpad: megérkezel az autóddal, végeznek rajta egy diagnosztikát (jobb esetben), esetleg egy próbakörre is elmennek vele, kiolvassák belőle a szoftvert, átdolgozzák, majd visszatöltik az autódra és mehet a tesztkör. Megpróbálod és vagy érzel valamit, vagy nem, de általában azért igen, mert a pszichológiai hatás ilyenkor elég erős és sokan hajlamosak azt is érezni, ami a valóságban lehet, hogy nincs is.

Tegyük fel, nem egy sufniban csináltattad a módosítást, így a plusz teljesítmény ott van.

Oké, de két dolgot még mindig nem tudsz az autódról és a beállításról!

Mekkora teljesítménye volt alapból az autónak?

Ez az autód állapotára vonatkozóan és az alkalmazható chiptuning mértékét tekintve a legfontosabb adat!

Mekkora lett a teljesítménye a módosítás után?

Ez pedig az autód jövőbeni élettartamára van hatással! Találkoztam már olyan “merész” kijelentéssel is, hogy “egy jó “chippes” a szoftver beállításokból tudja mi mennyi lesz, nem kell neki fékpad!”. Igen, a magabiztosság jó dolog, de azért ehhez a munkához nem árt még egy pár dolog…, ezért én azt mondom, inkább mérjünk és utána legyünk magabiztosak!

Nem árt mindkettőt tudni, még ha azt is sulykolják beléd, hogy ez teljesen felesleges!

Nos, az előző példából kimaradt “finom lépések” megjelenésével.

Itt nem a forgalmi engedélyben szereplő adatokra gondolok, hanem a valóságban mérhető teljesítményre. Ezek nagyon gyakran köszönő viszonyban sincsenek egymással. Ehhez feltétlenül szükséges egy DYNO teljesítménymérő pad.
A mindenféle OBD, GPS alapú és “kint az utcán szaladgálunk” teljesítménymérőket felejtsd el, azok már 15 éve sem működtek, amikor ezeket teszteltük! Ezek a teljesítménymérés ,nem elég megbízható adatokat szolgálnak a beállítások során!

Rendben, megvan az alap teljesítmény. Kiolvassuk a szoftvert. A módosítás során egy optimalizált értéket állítunk, de figyelem! Ez mégy csak a szoftver szerinti elméletben optimalizált beállítás. (Ez azért fontos, mert minden autó másként reagálhat ugyan arra a beállításra! 

A programot visszatöltjük a motorvezérlőbe, majd jöhet a kontroll teljesítmény mérés. A kapott teljesítmény adatok és a rendelkezésre álló lehetőségek kiértékelése után lehet tovább finomítani a beállításon. Majd a finomhangolás után egy újabb teljesítmény mérés és így tovább, a lehető legtökéletesebb beállítás eléréséhez.

Ha kint az utcán, próbakörökkel akarod megtudni a változást, az nem fog menni! Nincs az az ember, aki megmondja, hogy melyik fordulatszámon hogyan és mennyit változott az autó teljesítménye, nyomatéka arra az adott finom módosításra.

Az “igen, picivel jobb lett”, “úgy érzem mint ha”, “még egy kicsit mint ha nem lenne az igazi”, szubjektív visszajelzések alapján, nem lehet a pontos eredményeket megtudni!
…Pedig a motoroptimalizálásnál ez a lényeg, a pontos kiértékelhető mérések!